Befogom a hat ökröm a járomba

Befogom a hat ökröm a járomba,

elviszem a búzámat a malomba.

Édes kicsi molnárom,

őröld meg a búzámat,

három éve nem láttam a babámat.

 

Nem őrlöm meg, nem hagyja a szeretőm,

mér' nem vártál reám három esztendőt.

Három esztendő, babám nem is olyan nagy idő,

elvárja egy igaz szívű szerető.

 

Bolond volnék, ha búsulnék, ha sírnék,

ha szeretőt mindig egyet tartanék.

Tartok biz' én ezután: szőkét, barnát, feketét,

bánom is én, ha irigyel a szomszéd.

 

Arról alól kéken beborult az ég,

a búzámat mégsem veri el a jég:

mer' én biztosítottam, földjeimet eladtam,

a Méra-i kiskocsmában elittam.

 

Akkor szép a kerek erdő mikor zöld,

Amikor a dalosmadár benne költ

Dalosmadár (seje haj) szállj le ablakaimra,

Kisangyalom borulj a vállaimra.