EGY KIS TÖRTÉNELEM

Csíkszenttamás  élénk kulturális élete már az 1920- as években kezdődött és Bálint Vilmos ( 1877- 1949 ) plébános, népnevelő nevéhez kötődik, aki többek között iskolát, művelődési házat épített, felcsíkon  Csíkszenttamáson ő szervezte meg legkorábban a fúvószenekart, népszínműveket írt és tanított be, dalárdát szervezett, a hittanterem a fiatalok és az idősebbek mulatságainak is helyet adott. Annak ellenére, hogy a falu 2003- ig közigazgatásilag Csíkkarcfalvához tartozott, az emberekben máig megtalálható, fellelhető a kulturális örökséghez, hagyományokhoz, gyökerekhez való ragaszkodás. A falu 2004. óta önálló településként létezik, de már jóval korábban, nem tánccsoport formájában egy- egy korosztály időnként felvállalta a néptánctanulást, színpadon való megmutatkozást. A szervezett néptáncoktatás elkezdődése Sándor Csaba Lajos néptáncoktató, nevéhez, munkájához  fűződik, aki a szomszéd településekkel való jó viszony fenntartása, elmélyítése érdekében több gyermeklakodalmat szervezett és 2004- ben Csíkszenttamás volt ebben partner.

 A csíkszentdomokosi, balánbányai gyerekek tánctudásának megmutatása ezen a rendezvényen volt  a szikra ahhoz,  hogy hasonló értékek teremtődjenek Szenttamáson is. A falu akkori vezetői és a lakóiban fellelhető igény találkozása eredményeként szerveződött meg egy felnőttekből álló néptáncsoport, a helyhez való ragaszkodás nyomán  Csonkatorony Néptáncegyüttes névvel és egy gyerek néptáncsoport Babszemek névvel.  2004.- 2017.  között Biró Ferenc néptáncoktató??? és a táncosok közös munkája által megvalósult, kialakult  a folytonosság a néptáncoktatást illetően. A fellépések, szereplések által sok helyre eljutott Csíkszenttamás jó hírneve. 2017- ben  egy új fejezet kezdődőtt  a  csíkszenttamási néptáncoktatás történetében. Sándor Csaba Lajos, többszörösen kitűntetett néptáncoktató, koreográfus vállalta Csonkatorony Néptánccsoport oktatását, ezáltal Csíkszenttamás szellemi felemelését. Nagy újdonságnak számít, hogy a mostani vezetőség felismerve a néphagyományok, néptác igazi értékét a néptáncoktatást egy új, magasabb szintre helyezte, mert 2017. – től a helyi „Bálint Vilmos” Általános Iskola minden  I.-IV. osztályos tanulója órarendszerűen részesül néptáncoktatásban. 2019.- től megkezdődött az óvodások bevezetése is a néptánc világába. 2018.- ban a néptáncoktatásban  részesülő gyermekekből megalakult a gyermek tánccsoport, amely 2019.- ben felvette a ZSIBONGÓK  nevet. 

REPERTOÁR

A kitartó munka eredményeként a Csonkatororony Néptáncegyüttes a felcsíki táncok mellé elsajátított mezőségi, kalotaszegi táncokat, ismerkednek a sóvidéki és somogyi táncanyaggal. A Zsibongók Gyermek Néptánccsoport  a Csaba bácsival való együttmunkálkodás kezdetén saját felcsíki táncokat sajátították el népi gyermekjátékok segítségével, majd más tájegységek táncaival is el kezdtek ismerkedni: sóvidéki, moldvai magyar csángó táncokkal.

A TÁNCCSOPORTOK TAGJAIRÓL

A CSONKATORONY NÉPTÁNCEGYÜTTES jelenleg 10 pár táncosból áll, életkoruk 30 -60 év, a ZSIBÓNGÓK pedig 35 gyerekkel indult, mostanra 45 gyerek táncol nagy lelkesedéssel.  

FELLÉPÉSEK- MEGMUTATKOZÁSOK

A felnőtt tánccsoport Csaba bácsinak köszönhetően már az együttmunkálkodás első évében 2017.-ben lehetőséget kapott megmutatni magát a VIII. Székelyföld Napok Táncoló Székelyföld elnevezésű program keretén belül Kászonaltízen, Gyergyóremetén, Csíkszeredában, majd a moldvai csángómagyar Dumbravén nevű helységben erősítették az ottani magyarságot. További fellépések: 2018.- 2019.- ben:  Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyó, magyarországi testvértelepüléseken: Forráskúton, Gyenesdiáson, Madéfalvi Falunapok, Balánbányai Városnapok, adatközlőként a Gyimesközéploki Nemzetközi Tánctáborban. Ezenkívül a tánccsoport lehetőséget kapott a XII. és XIII. Balánbányai Botorka Fesztiválon is a szervezésben való részvételre,valamint a gálaműsoron való fellépésre.  Mindkét tánccsoport jelentős szerepet tölt be és vállal a faluban szervezett sokszínű kulturális életben: Március 15. Szent Anna Falunapok, Idősek Napja,  házigazdaként, szervezőként pedig a már  VIII. Csonkatorony Fesztivált rendezett meg. 

FOLYTONOSSÁG- FOLYTATÁS, VAGYIS CSABA BÁCSI DICSÉRETE

Ha az oldal látogatója az olvasásban eljut idáig láthatja, hogy máig élő és színes és felfelő ívelő Csíkszenttamás néphagyománya és megfigyelhető, hogy Sándor Csaba Lajos széleskörű, sokoldalú munkájának köszönhetően  egy gyereklakodalom alkalmával bemutatott értékek ha szerencsésen találkoznak a megfelelő befogadó réteggel csodás eredmények születnek. Ha táncoktatóként voltál e sorok olvasója, ez a történet legyen a továbbiakban megerősítésed forrása, hogy érdemes ezt a művelni, dolgozni az emberek felemelésével, mert munkáddal  saját magyar nemzetedet  lelkét emeled a magasba, ha pedig egyszerű kiváncsi olvasóként legyen egy biztatás, hogy résztvevőként, vagy nézőként  te is szereplője lehetsz e nagyszerű történetnek.

FENNTARTÓK- TÁMOGATÓK- PÁLYÁZATOK

Illő, hogy egy pár sort szenteljünk azoknak, akik nélkül a fent leírtak nem valósulhattak volna meg: Csíkszenttamás Polgármesteri Hivatalának vezetői, akik döntéseikkel  a néptáncoktatás költségeit és a helyszínt biztosítsák, Csíkszenttamási Terkő Közbirtokosság többszöri támogatása, valamint Magyarország Kormánya által a Bethlen Gábor Alapból és a Csoóri Sándor Alapból elnyert támogatások és Hargita Megye Tanácsának a  hagyományos népviseletek beszérzésére irányuló programja, amely nagyban hozzájárul a táncsoportok megfelelő működéséhez és fejlődéséhez és a viselettár bővítéséhez.